Ági kérésére (meg amúgy is) ideje egy szakmaizóbb posztnak. 

Ez a vakáció elég hirtelen jött, három hete voltam itt, mikor majdnem két hét szünet következett, de ma ugye vissza kellett rázódnom hamar, mert egymás után négy órám volt, ebéd után meg még az Európa Klub - ez így elég fárasztó, mert szinte nulla szünet van az órák között. Főleg hat óra alvás után. De még mindig nem nyolctól ötig, mint a gyerekeknek. Nem is tudom, hogy bírják.

Egyelőre háromféle beosztásban dolgoztam együtt a három tanárral:

1. Egy teremben ketten közreműködünk - ilyen még csak Annie-val volt, ilyenkor gyakorlatilag segéd vagyok, együtt mutatjuk be a párbeszédeket, körbejárok a gyerekek között, segítek nekik (írásban is rengeteg hibájuk van, és franciául is, például a nagybetű-kisbetű valamiért egyáltalán nem tudatos bennük, szerintem a magyar gyerekeknél azért ez nem ilyen durva), ha páratlan a csoport, beállok a páros munkákba, de akár csak annyiban is segítek, hogy írok a táblára vagy épp letörlöm azt, ilyen praktikus dolgok. Ma például így dolgoztunk, mert a szünet után rögtön nem akartuk megint felezni a csoportot, vissza kell rázódniuk, meg igazából nem is tudtuk nagyon megbeszélni e-mailben, hogy mit kéne csinálni. Ez azért is jó, mert látom a másik tanárt is óra közben, a többieket az első hét óta nem láttam tanítani.

2. Leggyakrabban megkapom a csoport egyik felét az első 25 percben, aztán cserélünk. Ez nagyon jó a gyerekeknek, mert "csak" 10-11 fős csoportokban vannak, és nekem is, mert egyedül tudok velük dolgozni, és bizonyos keretek között megvalósíthatom a saját ötleteimet. elég fárasztó viszont, mikor egy nap négy órám is van két évfolyamban, gyakorlatilag nyolc csoporttal dolgozni, négyszer leadni kétféle órát. Elég sok idő elmegy a költözködéssel, és mire belerázódunk egy tevékenységbe, már vége is a 25 percnek. Annyiból érdekes, hogy ugyanaz a tanár ugyanazt az anyagot négy csoporttal négyféleképp tudja abszolválni, és tényleg nagyon szépen látható, hogy egy-egy rosszabb diák hogy visz el egy egész csoportot. Ez a leggyakoribb munkaforma, ilyet mindenkivel csináltam már.

3. A hetedikes spanyol csoportot pedig úgy felezzük, hogy egész órán ugyanazok maradnak nálam, és ugyanazt csináljuk Valérie-vel, a spanyoltanárral. Ez kényelmes és élvezem, van bennem egy kis versenyszellem is, hátha az én csoportom többet tanul egy órán, mivel én nem beszélek franciául hozzájuk, ugyanakkor kreativitásra itt nincs lehetőség nagyon, csak szűk keretek között. Azért vihetem nagyjából a saját módszereim, csak meg van beszélve, hogy milyen feladatokat csináljunk meg, vagy miket tanuljunk meg. 

Még néhány random dolog, ami eszembe jut. Érdekes, hogy mennyire máshogy tanulnak írni a franciák. (Meg a spanyolok is például, de ez egy más kérdés. Sőt, ha jól tudom, az USA-ban már nem is tanítanak folyóírást. Szomorúság.) Egyrészt én se mindig tudom elolvasni a kölkök kézírását, de a rosszabb dolog, hogy ők nem tudják mindig elolvasni az enyémet a táblán. Nagyon kacifántosan írnak, és nagyon lassan is, meg mindent borzasztó precízen javítanak ki, úgyhogy rengeteg idő megy el írással. A tanárok meg nagyon szeretik a "másoljátok le a tábláról" utasítást. 

Nagyon durván vannak idomítva a gyerekek, nem sok önállóságot mutatnak. Mindenkinél alap felszerelés az olló, ragasztó, kihúzó, színes tollak, töltőtoll, töltőtollat kijavító tintatörlő toll, stb stb. Ha kapnak egy fénymásolatot, rögtön kérdezik, hogy be kell-e ragasztani, és ha igen, akkor félórán keresztül vagdossák a szélét és ragasztják be a füzetbe. Teljesen kétségbe vannak esve, ha nem tudom megmondani, hogy most épp milyen színnel és a füzet melyik részébe írjanak valamit - van olyan ugyanis, akinél mondjuk az új szavak mindig zölddel a margóra, a kiejtés pirossal, a nemtommit kihúzózni, stb stb, nekem meg nem magyarázták el. Mindenkinek kötelező a házifeladat-napló, amibe óra végén felkörmölik a házit meg a tanulnivalót, de diktálni nem lehet, annyira lassúak; a tábláról másolják. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.