Valljuk be, killer paprikáskrumplit főztem, mangalicakolbásszal, ahogy kell, de asszem, a háziak azért nem fognak sírva könyörögni érte a jövőben, bár megették, de semmi reakció. 

A hétvégét Caenban töltöttük, Gábor otthonról jött látogatóba, Máté pedig Nantes-ból telekocsizott idáig. Bírom ezt a helyet... Városnéztünk napsütésben, ettünk puccos étteremben, voltunk Casiokids koncerten, piacon, a partraszállós múzeumban, sültkrumpliztunk rohanva, szóval szerintem egész jó kis két nap volt. És még csizmát is vettem, pedig nem volt könnyű menet. És láttam egy megnyitás előtti szimpi éttermet, aminek Paprika a neve, legközelebb csekk.

Holnap viszont már megint vonatra kell ülnöm, mert Párizs, Comenius-nap, aztán jönnek anyuék. Ez utóbbi része jó lesz, de a többihez nem sok kedvem van, ráadásul valahogy meg kéne szereznem egy beszerezhetetlen könyvet, meg elnézni anyagért a Cervantes Intézetbe, de mikor?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.