Akkora itt az idill, hogy:

Minden gyönyörű, minden zöld, zöldségek a kertből ebédre, Anne-Sophie lovagolni megy, Annie egész nap a két gyereknek főz, hogy legyen szegényeknek mit enni egész héten a messzi Caenban, desszertre átjött a leendő családom, délután velük együtt a tengerparton: 

Ő itt Bastien, a kissrác, akire majd vigyáznom kell. Szimpi. 

Utána még megnéztük a házat, ahol lakni fogok, és hát erre mondanák szépen, hogy beszarás. Tényleg van medence. Bent. Hatalmas kert, hatalmas ház, és szép is nagyon. És szerencsére régi, igazi kis elvarázsolt kastély, de a berendezés modern, és nem ilyen habos-babos, mint Anniéknál. Barátkozós kutya. Kiderült az is, hogy mizu apuval: fél éve lelépett a titkárnőjével. Mekkora klisé. Egy olasz orvos egyébként. 

Holnap este 9-kor költözök át, addig is ötmillió dolog lesz még. Még mindig homokos a lábam (:

Több kép itt. Csak az átmeneti otthonomról van néhány, a jövőbeliről nincs, de majd jönnek. Bár ilyen idő lenne egész évben... 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.