Két argentin helyett csak egy érkezett, Blanca, és ő is nagyon nyuszi, úgyhogy nem fogja megváltani a szociális életemet. Két hétig cserediák Coutances-ban. Nem eszik szinte semmit, mert "fura". Azt megértem, ha büdös, penészes sajtokat enni desszertként fura, de neki még az egyszerű főtt hús főtt zöldséggel is. Az a vicces a dologban, hogy a bő egy hónap alatt sosem láttam még ennyi kaját itthon, Sophie főzött egy csomót, és nem mirelitből (!), és vettek vagy tízféle sajtot. 

Délelőtt kiállításmegnyitón lógtunk, szokásos pezsgő és kaja, és nem pogácsa. Blanca nem evett semmit.

Sophie meghívta a másik két asszisztenst is ebédre (bár ezek után nem voltunk túl éhesek), aztán fürcsi a medencében. Délután meg elvitt minket tengerpartokat nézni. Töltöttem fel képeket, bocsánat a néha megszaladt enhance-ért. Aki nem readerben olvas, az meg talán azt is észrevette, hogy jobb oldalt megjelent egy csík a mindig friss fotókkal.

Megnéztünk egy folyótorkolatot is, és továbbra is nagyon mókás dolognak tartom, hogy apálykor fennakadnak a hajók. Elég zavaró lehet. Egyébként itt van a világ egyik legnagyobb árapálya, eddig mindig úgy láttam a vizet, hogy jó messzire be volt húzódva, de ma végre dagály volt. 

Itt ez még nem annyira látszik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.