A napba még beletartozik, hogy a kocsiban végig koreai popzenét hallgattunk, mert Sonia koreaiul tanul. Nem, ez így nem igaz, azért tanul koreaiul, mert imádja a koreai popzenét. És ez nem vicc. Ezt a számot sikerült megtalálnom az oops, stop it hívószavak…
Ma Soniával lógtam, aki Max húga (és nem Sonyával, aki az ausztrál). Átautóztunk Granville-be, ahol a barátnője az akváriumban dolgozik, úgyhogy ingyen körbemehettünk, és még egy 450 kg-os oroszlánfókával is puszilkodhattunk. Tényleg megpuszilt ám!Kicsit még megnéztük a…
Meg kell mondjam őszintén, van bennem valami szomorúság azon túl is, hogy most teljesen bizonytalan lett Gábor februári és márciusi látogatása is. Miért akkor megy csődbe a Malév vajon, amikor már elkezdünk rendszeresen repkedni vele? Ha most kiderülne hamar, hogy elviszi-e az…
Noha itt a hideg azt jelenti, hogy néha már nappal is mínuszba megyünk, azért így hirtelen ez is sokk most nekünk, és persze pont az év leghidegebb napjaiban kaptam meg a Nike-tól rendelt karácsonyi ajándékaimat, és papírkutya vagyok kimenni. A négy dolgot két nap három dobozban…
Megpróbáltam saját kezembe venni a magányosság problémát, és írtam az egyik viszonylag jófejnek tűnő tanárnak, hogy hadd szociáljak már vele. Erre rámszabadítja a tengerészgyalogos (?) fiát:My name is max. I'm pascale son. She told me you bored.. Ó, this is going to be so much…
Általában hétkor van vacsi, néha később, néha nincs. De én sosem vagyok értesítve, hogy épp melyik érvényes az adott napra. Szóval megint 8 óra van, és én csak várok, és nem akarok lemenni, mert amúgy nincs semmi dolgom lent, és ha főznek, akkor az tök hülyén veszi ki…
Egy hét napsütés után újra esik egész nap. Everything is back to normal Normandy.Holnap meg megyek haza!
Ma délután ezerágra sütött a nap, bőven 10 fok fölött volt, a ház előtt nyílnak a nárciszok, a futást meg a kis erdő-mező-tó környékre helyeztem, csobogott a patak, és persze a mező tök zöld, szóval csodálatos áprilisunk volt ma.
Nyugodjatok csak meg, nem vagyok azóta is magam alatt. Ma például már sokkal jobbak voltak az órák (nem tökéletesek, csak jobbak), és ráadásul az egyik vásott rossz kölök kifelé menet megjegyezte, hogy "ez jó volt". Aztán délután futottam is, és az is sokkal jobban…
Ma a délelőtti futás is elég szar volt (egy hónap lazsálás után...), aztán az óráimon is kurva rosszak voltak a gyerekek, főleg az egyiken, ahol a teljes 28 főnek én tartottam egyedül a spanyolt, úgyhogy mire hazajöttem, olyan vidám voltam, hogy bármin el tudtam volna magam…
Közbevetésként egy link egy szuper kórusról, a PS22-ről, New York 22-es számú Public Schooljának ötödikesei énekelnek mindenféle popslágert, és kezdenek szuper híresek lenni. Na de ha látja az ember az arcokat a videókon: pont ilyen arcokért érdemes tanítani.
Megvan a mai napra kitűzött adag! Na jó, eredetileg tegnapra. De flexibilisnek kell lenni. Mostanában kicsit keveset alszok.
Nem szeretem, ha Délphine leszarja, hogy bemegyek-e az órájára vagy sem, de azért azt se, amikor Annie úgy csinál, mintha nélkülözhetetlen lennék.Gyakorolnom kell a gyerkőcökkel a szóbeli felelésükre, de csak az egyik osztályával tudok, mert utána őrületes szükség van rám a…
Egy ideje akarok már valami szakmaibb bejegyzést írni, de a mai napra mostantól az a cél, hogy nem fekszek le, amíg 1000 karakterrel több nem lesz a szakdogám. Nem sok, de legalább valami lenne. Szuper cukkinis shakshukát főztem este, kettesben voltunk/vagyunk Bastiennal. Az EU-s…
Na, mik is vannak. A tegnapi nap tanulsága: Nadia, a spanyol önkéntes jófej, van egy barátom! A másik két asszisztens nem az igazi, egyrészt mert ők együtt laknak, ezért nagyon egybe vannak nőve, párban járnak. Másrészt nem találódott meg egészen az a közös hang, Sonyával…
Anyuék már a vonaton, mindenki szurkoljon, hogy ma ne töröljék a budapesti járatot. (Tegnap ugyanis sikerült nekik, sztrájk.)Ötkor keltem, mindjárt meló, jaj.
Valljuk be, killer paprikáskrumplit főztem, mangalicakolbásszal, ahogy kell, de asszem, a háziak azért nem fognak sírva könyörögni érte a jövőben, bár megették, de semmi reakció. A hétvégét Caenban töltöttük, Gábor otthonról jött látogatóba, Máté pedig Nantes-ból…
Néha nyilván nyöszörgök, hogy egy kicsit uncsi itt, hiányoznak bizonyos emberek, de egy dolog miatt nagyon félek a végétől. Itt van időm mindenre. Legalábbis arra, amire akarom. Ha szeretném, akár naponta háromszor is kimehetnék futni. Most megy az, ami vagy tíz éve nem…
Van az ablakom előtt egy hatalmas ginkgo fa, ami mostanra már szinte teljesen besárgult, így ha kinézek az ablakon, mindig olyan, mintha őrülten sütne a nap, még akkor is, ha tök szürke az idő.Érkezett a városba egy spanyol önkéntes, Nadia, ma talizunk - remélem, jófej.
(Csak nagyon elszántaknak.) Mindig élveztem a menzázást - mikor nem lehet tudni, mi lesz a menü, csupa izgalom és meglepetés. És itt a suliban szinte mindig jó az ebéd, csak sajnos mindig hús van... És minden egyes nap szurkolok, hogy ne csirkemell legyen... Az az egy, amit…
Egyébként most vettem észre először azt, hogy mintha igazán otthon érezném magam. Mert mikor megjött Blanca (és igazából azóta is folyamatosan), még annál is sokkal elveszettebb volt, mint én első nap, és még annyit sem tud franciául, hogy merci, a családban meg én vagyok az…
Két argentin helyett csak egy érkezett, Blanca, és ő is nagyon nyuszi, úgyhogy nem fogja megváltani a szociális életemet. Két hétig cserediák Coutances-ban. Nem eszik szinte semmit, mert "fura". Azt megértem, ha büdös, penészes sajtokat enni desszertként fura, de neki még…
Annyi minden volt, hogy most nem is mennék bele minden részletbe, csak címszavakban. Pár nap nyugi, szakdogázás, futás, aztán egy kis szociálás valami másik településen, alvás Saint-Lôban, másnap Caen Anniékkal, főleg shopping, új futócuccok, Gábor, Francois 70 éves…
egy egy egy egy egy!
A spanyol szakdoga idei elkészítéséről már egy ideje lemondtam, de ma felfedeztem, hogy a ba-s leadás két héttel később van, november 30-án, így még az is lehet, hogy megpróbálom megcsinálni a portugált. Ennek örömére ma este el is olvastam egy egész cikket. El vagyok…